Durva központosítás: Bukarestből rátelepednének a helyi ceremóniák megszervezésére
Akár a tatrangi március 15-i koszorúzás megszervezésébe is beleszólhatnak a belügyi vagy védelmi tárcától.
Durván sérti a helyi autonómia elvét az a törvény, amely eredetileg csak az állami intézmények közötti rangsort állapította volna meg. A héten a képviselőházban megszavazott törvényt egyedül az RMDSZ nem támogatta, mert az beleszólási jogot ad a felsőbb intézményeknek az önkormányzatok által megszervezett ceremóniák forgatókönyvébe és a meghívottak listájába.
Cseke Attila képviselő elmondta, a törvény kiterjed minden rendezvényre és eseményre, mindenből hivatalos ceremóniát kreál azzal, hogy azt egy önkormányzat, intézmény szervezi, ezt pedig visszaélésekre nyithat lehetőséget.
A törvénytervezetet az alatt a címszó alatt terjesztették be, hogy az állami intézmények, központi, helyi intézmények rangsorolását protokoll szempontjából végezzék el Romániában, mert erre eddig nem létezett egy hivatalos jogszabály. Tulajdonképpen a törvénynek csupán azt kellett volna egyértelműsítenie, hogy egy hivatalos ceremóniánál, amikor több intézményvezető is jelen van, milyen sorrendben koszorúznak, és ki részesül előbb a katonai tiszteletadásban. Ez a rendelkezés Cseke szerint indokolt, és a törvénytervezet mellékletében rangsorolja is az intézményeket. A legmagasabb rangú az államelnök intézménye, tehát az első a tiszteletadási rangsorban az államfő. Ezután következik a szenátus elnöke, majd a képviselőház elnöke, a miniszterelnök, majd a miniszterek, képviselők és a szenátorok, megyei tanács vezetői, prefektusok, polgármesterek.
Cseke szerint ha itt megállt volna a szabályzással, akkor az RMDSZ-nek sem lett volna gondja a törvénnyel. Az egyik cikkely szerint ugyanis a Belügyminisztériummal és a Védelmi minisztériummal kell egyeztetniük azoknak az önkormányzatoknak, amelyek koszorúzással egybekötött ceremóniákat szerveznek, és, ha a megkeresett tárca nem ért egyet a ceremónia forgatókönyvével, akkor átszabhatja azt.
„Március 15-én szinte minden magyarlakta helységben van koszorúzással egybekötött rendezvénye a magyar közösségnek. A törvény szerint ezentúl minden egyes esetben egyeztetni kell majd a minisztériumokkal. Eddig ezek a rendezvények, események probléma- és akadálymentesen, civilizáltan zajlottak le a helyi önkormányzatok szervezésében. Nem érthető, hogy miért kell bevinni egy központi kontrollt abba, amíg eddig a helyi önkormányzatok szintjén jól működött” – mondta Cseke Attila.
Nem az önkormányzaté lesz az utolsó szó azt illetően sem, hogy kit hívhat meg és a program hogyan zajlik le. „Ilyen megkötések eddig nem voltak. A bizottsági vitában a külügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy ez a gyakorlatban nem így lesz. Én pedig az válaszoltam neki, hogy a törvény ezt írja és egy-két év múlva azon kapjuk magunkat, hogy ezt a törvényi előírást fogják szó szerint betartatni és arra fogják kötelezni az önkormányzatokat, hogy a meghívottak listáját is leegyeztessék. Ez azt is jelenti, hogy az illető magasabb rangú intézmény azt is mondhatja, hogy valamely személy jelenlétébe nem egyezik bele” – vázolta aggályait a képviselő.
Az önkormányzatoknak ezenkívül minden év november 30-ig le kell adniuk azoknak a ceremóniáknak a listáját, amelyeket a következő évben terveznek megszervezni. Ezeket a mindegy 3 ezer önkormányzattól és intézménytől érkező listákat az Államelnöki Hivatalon belül működő, jogi személyiség nélküli intézmény, az Országos Protokoll Hivatal fogja nyilvántartani.
Szerinte nem érthető, hogy miért kell tudni hónapokkal előre, hogy helyi szinten milyen ceremóniák történnek, hacsak nem azért, hogy esetleg beleszóljanak a programba, a meghívottak listájába.
„Kételyeink voltak azzal kapcsolatosan is, hogy a november 30-át be lehet-e egyáltalán tartani. Honnan tudhatja ez önkormányzat, vagy egy minisztérium, hogy a következő évben milyen rendezvényeket fog szervezni? Például, ha a ceremóniák éves programjának jelentése után alkalom adódik arra, hogy meghívjanak egy külföldi minisztert, akkor nem lehet ezt már megtenni? A kollégák azt mondták, hogy ez nem tiltja a törvény. Én azt válaszoltam, hogy tudok olyan esetekről, amikor a törvény valamit nem tilt, de a bíróság azt mondta, hogy tilos” – mondta Cseke Attila.
Kérdésünkre, hogy azért fogadták el ebben a formában a törvényt, hogy 2018-ban, az egyesülés centenáriumnak ünnepén kontrollt szerezzenek a magyar többségű régiókban megszervezett ceremóniák felett, Cseke Attila elmondta, azzal kapcsolatosan egy másik törvénytervezet is készül, és ehhez a törvényhez hasonlóan, annak elfogadása is nagyon sürgős lett a többi politikai pártnak.
A hivatalos ceremónia törvényét a szenátusban nagy többséggel visszaküldték a bizottságba, és a szenátus is nagy többséggel utasította el. Most hirtelen nagyon sürgős lett, és a PNL és a PSD egyaránt támogatta ennek a törvénynek az elfogadását a képviselőházban. A másik, a centenáriumra vonatkozó törvény is készül elfogadásra. Valószínűleg létezik összefüggés a két törvény elfogadásának sürgőssé válása között – mondta a képviselő.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint azon túl, hogy egy egyértelmű központosító intézkedésről van szó, a székely megyék számára egyéb problémákat is hozhat ez a törvény. „Az ország legtöbb megyéjében valószínűleg nem fog gondot okozni ez a törvény. De sajnos, ahogy sok más jogszabály esetében is tapasztalhattuk, a székelyföldi megyékben másképp, rosszindulatún értelmeznek törvényeket. A törvény egyik cikkelye külön rendelkezik a koszorúzásról, és tartok attól, hogy erre hivatkozva a március 15-i koszorúzásba a védelmi minisztérium bele akar majd szólni” – mondta el megkeresésünkre Antal Árpád.