A hazai nonprofit szektor szűk egyötöde tekinthető adományozónak. Döntő többségük a klasszikus civil szervezetek közé tartozik, és 130 milliárd forintnyi pénzt és természetbeni juttatást osztanak szét évente. Az InfoTandem infografikája.
Magyarországon mintegy 65 ezer nonprofit szervezet működik – számuk az utóbbi években viszonylag állandó –, s ezek közül nagyjából 12 ezer folytat adományozói tevékenységet, azaz nyújt több-kevesebb támogatást, juttatást, pénzbeli és természetbeni adományt közvetlenül a lakosságnak, avagy intézményeknek, szervezeteknek. Meglehetősen heterogén körről van szó, hiszen konkrét, helyi célok megvalósítására létrehozott, kis büdzséjű egyesületek és globális, adományközvetítésre specializálódott alapítványok egyaránt akadnak közöttük.
Az adományozó típusú szervezetek – amint az a KSH most publikált, de a 2013-as helyzetet feltérképező elemzéséből kiderül – működési formájukat tekintve többé-kevésbé a teljes nonprofit szférát képezik le. A legnagyobb részük, 85,5 százalékuk klasszikus civil szervezet (főként egyesület és alapítvány); a különféle érdekképviseletek (köztestületek, munkavállalói, szakmai és munkáltatói szervezetek) 6,6 százalékos, az egyéb formációk (közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok és egyesülések) pedig 7,9 százalékos arányt képviselnek.
A formációk bő 60 százaléka saját környezetében támogat valamilyen konkrét célt vagy intézményt, a többinél ilyen földrajzi megkötés nincs. A kiosztott – a vizsgált évben 130 milliárd forintra rúgó – támogatás kétharmada helyben marad. Tekintettel arra, hogy az adományok háromnegyedét fővárosi székhelyű szervezetek nyújtják, ebből az is következik: a hazai nonprofit adományozási tevékenység javarészt Budapestre koncentrálódik.
A támogatási összegek kétharmada három területet ér el. Messze a legnagyobb, csaknem kétötödnyi rész az oktatást igyekszik segíteni; szociális ellátásra 16,9 százalék, kultúrára 11,5 százalék jut.
A KSH a szervezeteket az adományozási gyakoriság szerint szponzorokra, illetve adakozókra osztja. Előbbiek rendszeresen, mintegy hivatásszerűen adományoznak, ugyanakkor átlagosan alacsonyabb összegekkel támogatják a rászorulókat. Utóbbiak csak alkalmanként döntenek a támogatás mellett, de akkor viszonylag nagyobb adományt nyújtanak. Az érintett szervezetek egyötöde szponzor, négyötöde adakozó, s hasonló arányban részesednek a szétosztott adományokból is. Érdemi eltérés viszont, hogy a szponzorok többsége általános, több területre kiterjedő adományozási tevékenységet folytat, az adakozók csaknem háromnegyede viszont helyben, saját környezetében próbál segíteni.
Az adakozók a 130 milliárdos teljes summából 102 milliárdnyit jegyeznek, s ebből magánszemélyek számára 53 milliárdot, a támogatott célterületeknek pedig 49 milliárd forintot juttatnak. A szponzorok esetében a közel 29 milliárdos „keret” kétharmada jut közvetlenül a lakossághoz.
Forrás: ado.hu
A hazai nonprofit szektor szűk egyötöde tekinthető adományozónak. Döntő többségük a klasszikus civil szervezetek közé tartozik, és 130 milliárd forintnyi pénzt és természetbeni juttatást osztanak szét évente. Az InfoTandem infografikája.
Magyarországon mintegy 65 ezer nonprofit szervezet működik – számuk az utóbbi években viszonylag állandó –, s ezek közül nagyjából 12 ezer folytat adományozói tevékenységet, azaz nyújt több-kevesebb támogatást, juttatást, pénzbeli és természetbeni adományt közvetlenül a lakosságnak, avagy intézményeknek, szervezeteknek. Meglehetősen heterogén körről van szó, hiszen konkrét, helyi célok megvalósítására létrehozott, kis büdzséjű egyesületek és globális, adományközvetítésre specializálódott alapítványok egyaránt akadnak közöttük.
Az adományozó típusú szervezetek – amint az a KSH most publikált, de a 2013-as helyzetet feltérképező elemzéséből kiderül – működési formájukat tekintve többé-kevésbé a teljes nonprofit szférát képezik le. A legnagyobb részük, 85,5 százalékuk klasszikus civil szervezet (főként egyesület és alapítvány); a különféle érdekképviseletek (köztestületek, munkavállalói, szakmai és munkáltatói szervezetek) 6,6 százalékos, az egyéb formációk (közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok és egyesülések) pedig 7,9 százalékos arányt képviselnek.
A formációk bő 60 százaléka saját környezetében támogat valamilyen konkrét célt vagy intézményt, a többinél ilyen földrajzi megkötés nincs. A kiosztott – a vizsgált évben 130 milliárd forintra rúgó – támogatás kétharmada helyben marad. Tekintettel arra, hogy az adományok háromnegyedét fővárosi székhelyű szervezetek nyújtják, ebből az is következik: a hazai nonprofit adományozási tevékenység javarészt Budapestre koncentrálódik.
A támogatási összegek kétharmada három területet ér el. Messze a legnagyobb, csaknem kétötödnyi rész az oktatást igyekszik segíteni; szociális ellátásra 16,9 százalék, kultúrára 11,5 százalék jut.
A KSH a szervezeteket az adományozási gyakoriság szerint szponzorokra, illetve adakozókra osztja. Előbbiek rendszeresen, mintegy hivatásszerűen adományoznak, ugyanakkor átlagosan alacsonyabb összegekkel támogatják a rászorulókat. Utóbbiak csak alkalmanként döntenek a támogatás mellett, de akkor viszonylag nagyobb adományt nyújtanak. Az érintett szervezetek egyötöde szponzor, négyötöde adakozó, s hasonló arányban részesednek a szétosztott adományokból is. Érdemi eltérés viszont, hogy a szponzorok többsége általános, több területre kiterjedő adományozási tevékenységet folytat, az adakozók csaknem háromnegyede viszont helyben, saját környezetében próbál segíteni.
Az adakozók a 130 milliárdos teljes summából 102 milliárdnyit jegyeznek, s ebből magánszemélyek számára 53 milliárdot, a támogatott célterületeknek pedig 49 milliárd forintot juttatnak. A szponzorok esetében a közel 29 milliárdos „keret” kétharmada jut közvetlenül a lakossághoz.
Forrás: ado.hu